Visszatérve Raro-ra trópusi eső fogadott és napokon át zuhogott. Az eső szünetekben strandoltunk a kedvenc helyeinken, és találkoztunk Zsókával, aki gyümölccsel és virág koszorúval várt minket.
A gyep helyén áll a víz a ház körül.
Amikor a front elvonult, csütörtök este Zsókával és a lányokkal bebuszoztunk a Húsvéti Piacra Avaruába. Flo részt vett a 3-10 éves gyerekek színező versenyén, és nyert szó szerint egy vödör csokoládét!! Szerencsére nagyvonalúan megosztja velünk a finomságait :)
Az ünnepekre visszatért a jó idő. Pénteken az egész napot a tengerparton töltöttük. Itt éppen Ken bácsival beszélgetek a saját fejlesztésű vízibiciklije mellett. Ken Zsóka jó barátja, pilótaként dolgozott, nagy barkács mester és vitorlázó.
Vízre szálltunk és Flo kipróbálta újra a pedálozást.
Elhúzott mellettünk az egyik női vaka csapat. Hétvégén rendszeresen itt edzenek.
Flóra az orrból irányít.
A part és a lagúna a vízibicikliről. Teljesen depresszióssá tesz, hogy haza kell mennünk, és itt hagyjuk ezt a földi paradicsomot
:(
Ez a kis vitorlás is Ken bácsi egyedi tervezése, amin ő vitorlázgat és bérbe adja.
Végre sikerült érzékeltetni a korallzátonyon a hullámtörést.
Megérkeztek időközben a turisták. Mostanra ugyanis hivatalosan a ciklon időszak véget ért. Bár a szezon csak májusban indul, a Muri lagúna már most eléggé tele van ...
Utolsó homokozás ... A gyerekek, akik a jelenben élnek, minden pillanatot élveznek. Minket viszont nyomaszt a haza utazás. Nemcsak azért, mert hosszú és fárasztó lesz, hanem Brüsszel miatt is. Oda szól a jegyünk, és onnan repülnénk Budapestre. Ma reggel tudtuk meg, hogy 29-én sem nyit ki a Brüsszeli reptér. Fogalmunk sincs egyelőre, hogyan fogunk hazaérni és mikor :(
Jó, hogy csak akkor olvastam, mikor már sikerült hazaérnetek :-)
VálaszTörlés