2016. március 21., hétfő

Életképek


Nehéz szívvel búcsúzunk egy hónap után Inano Beach-től. Olyan otthonos lett itt az életünk. Reggelente jártam futni a reptér mellett. Minden reggel ugyanazok jöttek munkába, és mindenki intett. Azt is tudtam, ki hova megy dolgozni. Hajnalban az úton a csirkék és a mayna madarak csipegették az éjjel elütött land crab-ek maradványait, szétrebbentek, ahogy elfutottam mellettük. Aztán a sima víztükrű öblünkben úsztam egyet, hogy lehüljek. Körülöttem a szinte érintetlen természet, teljes csend és néhány halászgató madár. Ez a hely ettől igazán varázslatos. Még teljesen a természet uralja.



Aztán a nap már a gyerekről (is) szólt. Vajon bepisilt-e Elza? Az első 6 héten csak 2x, az utolsó héten 4x. Talán elfáradt. Egyik reggel így találtunk rá :)



A helyi szokások szerint ilyen füstölőket gyújtottunk a szúnyogok ellen reggel és este. Meglepően hatásosak.





Aztán reggelire valamilyen trópusi gyümölcsöt ettünk. Főleg banánt és papayát. Néha passion fruit vagy dragon fruit is akadt. Péter egy emberes dinnye adaggal.


A napjaink teljes paradicsomi békében teltek a természet felfedezésével a tengerparton és a szigeteken. Itt a mi partunkra igyekszünk éppen.




A lányok dagonyáznak  Ootu beach-en. Apálykor apró homok szigetek képződnek.





A legizgalmasabbak a motu túráink voltak. Amikor csak engedte az idő, kieveztünk a lakatlan szigetekre és ott töltöttük az egész napot. Búvárkodtunk, kerestünk pár óriás kagyló héjat és homokoztunk. Kincseket vadásztunk és barátkoztunk a motuk lakóival. Ez a brutál méretű rák egy teniszlabdát hord a hátsóján.


Flo egész jól megtanult kajakozni.


Péter átvágott Flórával Ee szigeten és kigyalogoltak a külső korallzátonyhoz, egész közel a hullámtörésig. A hullámtörés mögött sekély és sima a víz, tele korall képződményekkel, amelyekre nem szabad rálépni.


Elza is kifejlesztett magának egy búvárkodási módszert. A kis vízben a korallok fölé hajolt és a búvár szemüveget a szeme elé tartva tanulmányozta a kis színes halakat.


Aztán a sok fáradtság után a haza úton elszunyókált a csónak orrában :)


A fregatt madár, akit rendszeresen láttunk az egyik motun evezés közben.


Minden olyan békés, hogy a gyerekek szabadon játszhatnak a kertben.  Elza "borsó főzeléket" főz egy kókusz héjban.


Csigaház gyűjteményünk egyik darabjában elpusztult egy kis remeterák. Drága Flóránk először vízbe akarta tenni, hogy felélessze, aztán inkább díszes nyugvó helyet készített számárra. (A kis szürke karika a rák) A bácsi még a sapkáját is levette a szomorú búcsúztatás alkalmából.



Hajvágáshoz készülődünk.


A nap végén mindig fürödtünk a saját strandunkon. A sekély szélvédett víz estére forró lett, mint valami termálfürdő. Akár másfél órát heverésztünk benne.  A lányok lazáznak :)



Sötétedéskor előjönnek a gekkók. A házunkban laktak a kisebbek, a teraszon a nagyobbak. A napi rutin része volt a gekkó kaki takarítása.
Ez éppen egy kis csótányt kapott el a fürdőszobánkban.



Vacsora után Flóra balett bemutatót tart az értő közönség előtt. Mostanra a bácsi is kívülről fújja a Jégvarázsból Elza dalát :)




Péter vadászott a szép naplementékre. Este időnként kibringázott a nyugai partra, de az ég szinte mindig felhős. Ezek a képek a mi öblünkben készültek.

1 megjegyzés:

  1. Szia Orsi! Ma hoztam be az egész februári lemaradást. Már órák óta böngészem a fotóidat.. Szuper lehet ez a nomád Robinson-szerű lét. Azt nem gondoltam, hogy ennyire csendes, elszigetelt helyeken fogtok lakni. Gyönyörű lehet. A fotók sosem adják vissza teljesen a táj igazi hangulatát és színeit. Élvezzétek minden pillanatát ennek a csodás utazásnak! További jó kalandozást, várom a fejleményeket, puszi!! Brill Fanni

    VálaszTörlés