Hegyi dzsungel túra

Pénteken elképesztő dolog történt. Avaruában az egyetlen könyvesbolt előtt összefutottunk egy nagyon kedves, részben Raro-n élő magyar hölggyel, Zsókával, akiről Jenny a masszőr már beszélt nekünk!! Jenny, akivel a motun futottunk össze. Ahogy társalogtunk, Zsóka megkérdezte nem segíthetne nekünk valamiben, például vigyázni a gyerekekre. Mindezt akkor, amikor már egy hete kerestünk baby-sittert a gyerekek mellé, hogy végigjárhassuk a szigetet átszelő hegyi túrát. Így lett, hogy másnap, szombaton Zsóka a gyerekeket szuper testreszabott programokkal szórakoztatta, amíg mi belevágtunk a dzsungel túrába.

Így indul a Cross-Island Track Avaruából.

Első békés napunk elején még a hegyi falu útján.

Csillag gyümölcs az egyik tanyán. Flo nagyon szereti.

Az utolsó banán ültetvény az őserdő előtt.

A Cross-Island Track északon Avaruából indul, átszeli a hegyeket, felvezet a Needle(tű)-nek nevezett sziklacsúcshoz, majd leereszkedik a Papua patak völgyén a déli partra. Ez az egyetlen túra ösvény, amelyik keresztül halad a szigeten, és mindenképp végig akartuk járni.

Egy király páfrány alatt állok, aminek a levele 3-5 méteresre nő. Ezek alkotják az aljnövényzetet.

Az erdőben tulipán fák..

és tömegesen előforduló helyi hibiszkusz fák. Éjjel nyitják ki sárga virágukat, ami másnap vörösre vált és lehullik. Ennek a fának a levelét használták régen tányér helyett, és a kérgéből a táncosok fűszoknyája készült.

Az egyre meredekebb ösvény a Homalium fák gyökérzetén, mint egy lépcsőn halad felfelé.

Ez a gyökértenger maga az út.

Egy másik jellegzetes fa a polinéz gesztenye, furcsa törzse a háttérben látszik.

A csúcsról a táj. Hihetetlen szerencsénk volt az idővel. A hegyeken szinte mindig felhő ül, ráadásul azért választottuk a szombatot, mert esős napokat jósoltak és egy ciklon érkezését. A szombat tűnt az utolsó kevésbé esős napnak. Azóta kiderült, hogy a ciklon elkerül bennünket, de pénteken és vasárnap is sokat esett. Csak a szombat volt száraz és verőfényes.

A Needle. Az aljához meredek ösvény vezet. Onnan egy kiszögellésre láncon még tovább lehet mászni, de azt kihagytuk.

Több szakaszon egy keskeny ösvény szélességű hegygerincen haladtunk. A képen nem érzékelhető, de mindkét oldalon majdnem függőlegesen zuhan a mélységbe a hegyoldal. Csak azért nem rémisztő, mert a burjánzó növényzet eltakarja a mélységet.

A hegytetőn a trópusi erdőben kakasok! Hihetetlen dzsungel kakasok!! A csúcsról lefelé a keleti ösvényt választottuk.

Lefelé a meredek út a morzsalékos talajon eleinte félelmetes, több helyen kötélen ereszkedtünk le. Esős időben járhatatlan.

Dzsungel hangulat a Papua folyó völgyében.

Az út a patak mellett halad sok átkelővel.

A hibiszkusz fa sárga virágai ilyenre színeződnek, mire lehullanak. Néhol egész  virágszőnyeg borítja az utat.

Hatalmas madárfészek páfrány a talajon..

és a fák ágain megtelepedve a magasban.

Egy király páfrány levél kezdeménye.

Mohás kidőlt fák az ösvényen. A Cross-Island Track a Wigmore vízesésnél ér véget, de a forró száraz idő miatt elapadt, így most nem látványos.

Boldogan a pihentető gyerekmentes nap végén egy óriás táró levelei alatt.
Köszönjük Zsóka!